B-2 Spirit  További képek

 

Fegyverzet | Műszaki adatok/háromnézeti rajz | Fotóalbum

 

A világ legdrágább repülőgépe. Interkontinentális nehézbombázó, de méretei ellenére lopakodó. Ezt részben sajátos alakjával (teljesen lapos építésű és egyáltalán nincsenek vezérsíkjai, ebben hasonlít a Northrop egykori kísérleti repülőgépére, az YB-49-esre), részben a széles körben használt kompozitanyagoknak köszönheti. A lopakodó jelleghez nemcsak a alacsony lokátoros észlelhetőség tartozik, hanem infravörös, elektromágneses, akusztikus és vizuális lopakodás is. Így vadászkíséret nélkül repülhet be erős légvédelemmel biztosított terület fölé, majd precíziós bombáival képes megsemmisíteni a legfontosabb célpontokat. A gép a délszláv válság idején mutatkozott be, az összes célpont 33%-át megsemmisítve. Nyolcszor több célpontot képes támadni, mint az F-117-es. Erről a gépről bombázták porig műholdas irányítású JDAM-ekkel a belgrádi kínai nagykövetséget is 1999-ben.

Az első B-2 1988-ban gördült le a gyártósorról, 1989-ben repült először. Összesen 21 gépet rendeltek, beleértve a prototípust is, amelyet Clinton elnök utasítására szintén hadrendbe állítottak. Ez nem kicsinyeskedés, mivel a gép valószínűleg minden idők legdrágább repülőgépe, közel 1,2 milliárd dollár darabonként. Összehasonlításképpen az F-22 kb 120 millió lesz, a Eurofighter 60 millió, a Rafale 55 millió, az F-16 pedig 24-28 millió. A típus fantázianeve Spirit, de minden gépnek van külön neve is, valamelyik USA-nagyváros, vagy állam „lelke”. Így az első gépet „Spirit of Missouri”-nak, a negyedik hadrendbe állított gépet „Spirit of Washington”-nak nevezték el. Valamennyi gépet a Missouri állambeli Whiteman támaszponton állomásoztatják Kansas City-től 70 mérföldre délkeletre, innen is indultak bevetésre mind Szerbiába, mind Afganisztánba és ugyanide tértek vissza. Mostanában újabb támaszpontokat terveznek létesíteni az indiai óceáni Diego Garcia, a csendes óceáni Guam és az angliai Fairford légibázisokon, ahol szétszedhető klimatizált hangárokat építenek. Ezek a hangárok könnyű szerkezetű vázzal és műszálas vászonból készülnek, 40×80×15 méter méretűek és 180 km/h-s szélnek is ellenállnak.

Négy utánégető nélküli hajtóműve van a törzsbe építve. A gép alakján szemből (pont ilyen nézetrajzot nem sikerült még szereznem, de ezen a képen jól látszik) a pilótafülke nagyobb „púpja” mellett kétoldalt egy-egy kisebb púp is látszik, ezek a hajtóművek. Mivel vezérsíkjai nincsenek, a kormányzás, de még a stabil repülés is komoly gondokat okozna a számítógépes rendszer nélkül. A nagyméretű kitéríthető kormánylapok a szárny teljes hosszán végigvonulnak és menet közben a számítógép a szenzoroktól kapott információk alapján állandóan mozgatja őket, hogy a gép egyensúlyban maradjon. Az XB-49-esnél a legnagyobb probléma éppen a stabilitás volt. A sajátos alak miatt a gép sebessége sem óriási, hangsebesség alatti, és átrepülőképessége is alatta marad a B-1-esnek és a B-52-esnek, de még így is interkontinentális hatótávolságú utántöltés nélkül, légi utántöltéssel pedig a világon bárhová képes eljutni.

A személyzet mindössze két fő. A B-1-esnek még 4 fő, a B-52-esnek 5, sőt a korábbi változatoknál 6 fő volt, a Spiritnél a többiek feladatát (és sok mást) elvégez a számítógép.

Fegyverzet: Önvédelmi fegyverzete nincs. 18 160 kg-os fegyverterhelése nukleáris és hagyományos fegyverek széles választékából áll. Hagyományos Mk-82-es 227 kg-os bombából és Mk-62 tengeri aknából 80-at képes szállítani, majdnem annyit, mint a B-1, CBU-87/89/97 kazettás bombából pedig többet is, 34 darabot. Ezenkívül precíziós fegyvereket, lézerirányítású, JDAM bombákat, AGM-154 JSOW és AGM-158 JASSM robotrepülőgépeket szállíthat.

 

 

Műszaki adatok

Gyártó: Northrop-Grumman Corp.
Hosszúság: 20,9 m
Fesztáv: 52,12 m
Magasság: 5.1 m
Üres tömeg: nincs adat
Tankolható üzemanyag: nincs adat
Maximális fegyverterhelés: 18 144 kg
Maximális felszállótömeg: 152 635 kg
Hajtómű típusa: General Electric F-118-GE-100
Hajtóművek száma: 4
Hajtómű teljesítménye: 86,5 kN / hajtómű
Maximális sebesség: szubszonikus
Szolgálati magassági határ: 15 152 m
Szolgálati hatósugár: 9600 km
Fegyverfelfüggesztési pontok: belső bombakamrában
Személyzet: 2 (pilóta és parancsnok)
Fegyverzet: nukleáris és hagyományos töltetű robotrepülőgépek, bombák
Fedélzeti elektronika: nincs adat
Hadrendbe állították: 1989
Bevetették: Szerbia (1999), Afganisztán (2002)
Üzemeltető országok: csak az USA
Ára: 1 157 millió USD
Ismert változatok: nincsenek

 

 

Fotóalbum
Klikkelj a képekre, hogy teljes méretben lásd! Figyelem, minden kép ugyanabban az ablakban nyílik!

A két lopakodó: B-2 és F-117
Egy B-2 JDAM bombát dob. Ilyenekkel bombázták porig Belgrád kínai nagykövetségét
A B-2 a gyártósoron (köszönet Horvát  Norbertnek a képért!)   VRML-modell
Cortona .vrml-lejátszó
vrml 1.0 konverter
Cosmo Player

Vissza a bombázó-főoldalra