Légiharc-rakéták

 

Közel ötven éve a vadászgép nem képzelhető el légiharc-rakéták nélkül. Az irányított rakétafegyverek sokkal pontosabbak és hatásosabbak a csöves fegyvereknél. Hatótávolságuk is nagyobb és műszeres irányításuk miatt látótávolságon kívülről is indíthatók (BVR), mi több, vannak olyan rakéták, amelyek több mint száz kilométerről megsemmisítik az ellenséges repülőgépet. Az amerikai rakéták típusjelzésében mindig látjuk az AIM rövidítést. Talán sokan nem tudják, ez az Air Intercept Missile (légi elfogó, egyszerűbben légiharc-rakéta) rövidítése. A szovjet/orosz rakéták NATO-kódja AA és egy szám, ami pedig az air-to-air rövidítése.

Itt lassanként igyekszem felsorolni az összes szolgálatban álló/állt levegő-levegő rakétát, természetesen a fontosabbakat alaposabban bemutatva.

 

Amerikai rakéták:

AIM-9 Sidewinder | AIM-7 Sparrow | AIM-54 Phoenix | AIM-120 AMRAAM

 

Szovjet/orosz rakéták: szerkesztés alatt, egyelőre itt egy méretarányos képtár róluk.

AA-1 Alkali* (RS-5 ) | AA-2 Atoll* (R-3, R-13; PL-2, PL-3, PL-5) | AA-3 Anab* (R-8, R-30, R-98; PL-2) | AA-5 Ash* (R-4) | R-40, R-46 (AA-6A/B Acrid*) | R-23, R-24 (AA-7 Apex*) | R-60 (AA-8 Aphid*) | R-33 (AA-9 Amos*) | R-27 (AA-10 Alamo*) | R-73 (AA-11 Archer*) | R-77/RVV-AE (AA-12 Adder)

 

Brit rakéták

Skyflash | ASRAAM (AIM-132)

 

Francia rakéták

Matra Mica | Matra 550

 

Olasz rakéták

Aspide

 

Izraeli rakéták

Python 3 | Python 4

 

Kínai rakéták

PL-1 | PL-3 | PL-5 | PL-7 | PL-8 | PL-9 | PL-10 | PL-11 | PL-12

 


 

Amerikai rakéták

AIM-9 Sidewinder

Gyártó Raytheon

Általános leírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Sidewinder 1958-ban mutatkozott be a délkelet-ázsiai konfliktusban, amikor kínai nemzeti F-86-osok 11 kínai kommunista MiG-17-est lőttek le vele a formosai szorosban. Addig a légiharc pilóták és faroklövészek kis kaliberű géppuskával való lövöldözésére korlátozódott.

A rakéta hengeres formájú, stabilitását és irányítását az orra mögött és a farkán lévő szárnyak adják. Az irányítást aktív infravörös önirányító rendszer végzi kiegészítve egy optikai célpont-érzkelő rendszerrel. A rakéta tehát a repülőgép hajtóművéből kiáramló forró égésterméket követi. Ez az irányítás alkalmazható éjjel-nappal és érzéketlen az elektronikai zavarásra, kilövés után elhagyhatja a helyszínt, mert a rakéta önmagát vezeti célra, viszont megtéveszthető kilőtt infracsapdákkal. Jól kiegészíti a közepes hatótávolságú radarirányítású rakétákat, mint pl. az AIM-120 AMRAAM-et.

Változatok: a prototípust, az A változatot először 1953-ban lőtték ki. A kezdeti sorozattípus, a B 1956-ban állt szolgálatba, és nagyobb távolságon, földközelben, éjjel és szemtől szemben való támadásnál hatástalan volt. A J változat nagyobb manőverezőképességgel ls hatótávolsággal bírt, az F-15-öst szerelték fel vele először (1977). Az L változatnak erősebb hajtóműve van, fejlettebb érzékelő és irányítórendszere, bármely szögből indítható, beleértve a szemből való indítást is. Ezt már felszerelték repeszromboló töltettel is. Az M változatot, amely a J továbbfejlesztése, felszerelték zavarórendszert zavaró rendszerrel is. A P változat (még nincs hadrendbe állítva) fejlettebb elektronikával rendelkezik, jobban manőverezik és távolabbról indítható. A P-1-et felszerelték aktív optikai célpontérzékelővel, a P-2-t csökkentett füstkibocsátású hajtóművel, a P-3-at pedig mindkettővel.

Hajtómű szilárd hajtóanyagú
Irányítás aktív infravörös önirányítás (hőkövető)
Sebesség 2,5 mach
Hatótávolság 16-29 km (a magasságtól függ)
Hossz 2,87 m
Átmérő 0,13 m
Szárnyfesztáv 0,63 m
Indítási tömeg 85,5 kg
Robbanófej repeszromboló töltet; AIM-9H: 11,25 kg, L/M: 9,36 kg
Használó repülőgépek valamennyi amerikai vadász- és csatarepülőgép, AH-1W/Z, a legtöbb nyugati vadászgép, Nimrod, néhány keleti vadászgép is (pl. MiG-21-2000)
Szolgálatba állították 1956
Ára 84 000 USD
Képek F-16 Sidewindert indít
Sidewinder egy Horneten Mmmm, micsoda szerelők!  

 

 

AIM-7 Sparrow

Gyártó Raytheon
Általános leírás Szerkesztés alatt
Meghajtás MK-58 Szilárd hajtóanyagú
Irányítás Félaktív lokátoros önirányítás folyamatos, vagy pulzus-Doppler radarral
Sebesség titkos
Hatótávolság eléri az 54 km-t
Hossz 3,64 m
Átmérő 0,2 m
Szárnyfesztáv 1 m
Indítási tömeg 225 kg
Robbanófej repeszromboló, 40 kg
Használó repülőgépek F-14, F/A-18, F-4, F-15, F-16
Szolgálatba állították 1976
Ára 125 000 USD
Képek Sparrow-kat szerelnek fel egy haditengerészeti vadászgépre. A rakéták szárnyait a könnyebb tárolás érdekében leszerelték. Sparrow egy EA-6B Prowlerrel a háttérben F-15 Sparrow-t indít F-16 Sparrow-t indít. A törővégeken jól látszanak a Sidewinderek is.

 

AIM-54 Phoenix

Gyártó Hughes-Raytheon
Általános leírás Szerkesztés alatt
Meghajtás Szilárd hajtóanyagú
Irányítás Félaktív és aktív lokátoros önirányítás
Sebesség 3,8 mach
Hatótávolság eléri a 184 km-t
Hossz 3,9 m
Átmérő 0,38 m
Szárnyfesztáv 0,9 m
Indítási tömeg AIM-54A: 454 kg; C: 468 kg; ECCM: 460 kg
Robbanófej 60,75 kg, közelségi gyújtós
Használó repülőgépek (YF-12), F-111, F-14
Szolgálatba állították: 1974
Ára 477 131 USD
Képek AIM-54 rakéták, a háttérben egy A-6 felhajtott szárnyakkal (nem ahhoz készítik a rakétákat) Az szerelő eltörpül a Phoenix rakéták mellett... F-14 Phoenixet indít

 

AIM-120 AMRAAM

Gyártó Hughes-Raytheon
Általános leírás

Közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta, a legújabb az amerikai arzenálban, az AIM-7 Sparrow-t váltja. A Sparrow-nál kisebb, könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb kis magasságú célpontok ellen. Irányítása kettős: indítás után inerciális navigációs rendszerével repül a célpont felé a kilövő repülőgép álral szolgáltatott adatok alapján, aztán átvált a saját radarjára és aktív önirányítással éri el a célpontját, ekkor az indító gép már el is hagyhatja a körzetet, vagy indíthat más rakétákat. Képes az ellenséges gép zavarórendszerét is felhasználni a rávezetésre. Kifinomult elektronikájával, nagy sebességével és nagy célközeli manőverezőképességével minimális az esélyt hagy a menekülésre. 18 kg-os repeszromboló töltete közelségi gyújtóval van felszerelve.

Bevetések: először 1991-ben hordozta éles bevetésen F-15-ösök a Perzsa-öbölben, de nem használták. 1992-ben azonban szintén az Öbölben egy F-16 lelőtt vele egy MiG-25-öst Dél-Irak fölött.

Szerkezeti rajz

A feliratokat magam magyarosítottam

 

A feliratokat magam magyarosítottam

A feliratokat magam magyarosítottam

Meghajtás szilárd hajtóanyagú
Irányítás Félaktív és aktív radaros önirányítás / inerciális navigációs
Sebesség szuperszonikus (Mach 4 körül)
Hatótávolság 32 km+
Hossz 3,66 mActive radar terminal/inertial midcourse
Átmérő 0,18 m
Szárnyfesztáv  
Indítási tömeg 151 kg
Robbanófej 18 kg repeszromboló töltet
Szolgálatba állították: 1991
Használó repülőgépek F-14D, F-15C-E, F-16, F-18C-F, F-22, német F-4-esek, brit Tornadók és Sea Harrierek
Ára 386 000 USD
Képek AMRAAM a törővégen. Korábban ilyen nagy rakétát nem tettek a külső tartóra Itt is AMRAAM-ek a törővégen
F-16 AMRAAM-et indít F-16 AMRAAM-et indít Egy F-18 10 db (!) AMRAAM-mel plusz két Sidewinderrel
Egy F-22 AMRAAM-ekkel a fegyverkamrájában A HUMRAAM az AMRAAM földi indítású változata    

 

Vissza a Fegyverek-főoldalra