BLU-82 Commando Vault (Daisy Cutter)
 További képek

Ez a bomba 7,5 tonna tömegű, a MOAB kifejlesztéséig legerősebb hatású nem nukleáris fegyver volt, amelyet egyetlen bombázóra sem lehet függeszteni, csak az MC-130-asok hátsó rámpájáról dobható le. A vietnámi háborúban használták először, miután a II. világháborúból megmaradt 5 tonnás M121 bombák elfogytak. Közvetlen elődei az olaj-levegő bombák (FAE - Fuel Air Explosives), amely úgy működött, hogy robbanáskor először szétpermetezte a nagymennyiségű üzemanyagot, majd az olajfelhőt begyújtotta. Az üzemanyagfelhő és ezzel a robbanás méretét befolyásolta a hőmérséklet, a páratartalom és a szél, ezért elég megbízhatatlan volt, ráadásul 1 tonnásnál nagyobb bombát technikailag elég nehéz volt készíteni.
A BLU-82-vel helikopter-leszállópályát robbantottak az őserdőben. A katonák Big Blue 82-nek becézik, de Daisy Cutternek (százszorszép-kaszáló) is mondják még, főleg szakértő újságírók, pedig ez az elnevezés sokkal inkább a földközeli robbantáshoz használt egy méter hosszú gyutacsra vonatkozik. Ma egyébként már radaros magasságmérő működik helyette.
A bomba vékony falú (6 mm vastag) acéltartályában 5760 kg speciális robbanószer van. Feltalálója Melvin A. Cook volt, Utah állam lakója, buzgó mormon és robbanóanyagszakértő. 1956-ban fejlesztette ki az akkor egyedülálló robbanókeveréket: az ammónium-nitrát, alumíniumpor és víz sűrű keverékét. Ez egy nagyon stabil massza, ezért könnyű beletölteni a tartályba. Berobbantásához nagy hőfokon égő gyutacsra van szükség. Az anyag jóval olcsóbb, mint más katonai robbanóanyagok, de nagyon hatékony. Kemény sziklák robbantásához használták nagy sikerrel. Az alumínium növeli az égés hőfokát és a robbanás intenzitását. Gyutacs van az orrában és a farkában is. Amikor felrobban, kettős lökéshullámot gerjeszt. Mivel az égéshez szükséges oxidálószer kevés, a levegőből vonja el az oxigént. Ekkor mintegy beszippantja a levegőt. Ezért a BLU-82-est hívják vákuumbombának is. Ezután jön létre a normál lökéshullám, ami több száz méteres körzetben mindent letarol. Az őserdőben néhány méterrel a föld fölött robbantották, hogy ne, vagy csak kis krátert csináljon, de minél nagyobb területen letarolja a növényzetet. A ledobási magasság a nagy lökéshullám miatt minimum 2000 m.
1970. március 23-án használták először Vietnámban. A háború hátralévő részében speciális légiszállítási akciók ("Commando Vault" -- innen kapta a bomba is a nevét) kelléke volt. Használták 1975 májusában a Mayaguez-mentőakcióban, majd az Öböl-háborúban megpróbálták aknamentesítésre használni (akkoriban permetbombának nevezték a híradásokban), kevés sikerrel. Annál nagyobb volt a pszichológiai hatása. 11 darabot dobtak le belőle. 2001 december 13-án Afganisztánban is legalább négy darabot dobtak le Al-Kaida-vezetők feltételezett barlangjaira Tora Boránál.
A bombát 2003. márciusától a MOAB nevezetű 10 tonnás műholdas irányítású bombával cserélik le.

Átmérő: 137 cm
Hossz: 360 cm
Tömeg: 7,5 t
Gyártott mennyiség: 225 db
Ára: 27 318 USD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ledobás művelete