Jak-38 Forger* További képek

Függőleges fel- és leszállás | Elektronika és fegyverzet | Műszaki adatok és háromnézeti rajz | Fotóalbum

 

A Szovjetúnió együléses, helyből felszálló, transzszonikus vadászgépe, válasz a Harrierre. A Jak-36 Freehand* kísérleti helyből felszálló repülőgép sorozatban gyártott változata. Eredetileg Jak-36MP volt a típusjelzése. 1972-ben repült először, 1975-ben állították hadrendbe. Egyesek szerint csak prestízsvállalkozás volt, hidegháborús ellentámadás. Kétségtelenül nem jól sikerült konstrukció, számos baleset történt le és felszállás közben. Mindössze 90 darab (más forrás szerint 230, kíváncsi lennék, melyik az igaz) épült, a Kijev osztályú közepes repülőgép-hordozókon üzemeltették őket, sőt be is vetették a Szovjetúnió afganisztáni háborújában. 37 példányt veszítettek belőle balesetben, amivel a világ talán legkevésbé biztonságos repülőgépe. A Szovjetúnió felbomlása után Oroszország már nem tartott fenn repülőgép-hordozó flottát egy Kuznyecov-osztályú hajó kivételével, azon Szu-27K-kat rendszeresítettek. Ezért a Forgerek jövője igencsak bizonytalan.

Szerkezete: hosszú törzsű, középszárnyas elrendezésű, trapézszárnyas konstrukció. A szárnyak egy kicsit lefelé hajlanak. Egy hajtóműve, plusz két emelőhajtóműve van. A pilótafülke mögött vannak a nagy levegőbeömlő nyílások. A toló hajtóműnek két fúvókája van a törzs hátsó részében. A pilótafülke cseppformájú.

Le- és felszállás: A Harrierrel szemben külön emelőhajtóműve volt, ez meglehetősen megbonyolította a szerkezetet és elég sok gond volt vele (37 lezuhant). Kezdetben csak függőlegesen volt képes leszállni (VTOL), később képessé tették a hátsó hajtóművek elfordítására (mint a Jak-141-esben). Automatika gondoskodott a pilóta biztonságáról: ha a magasság, az ereszkedés sebessége, vagy az állásszög túl nagy lett az előre beállított határértékekhez képest, egyszerűen kilőtte a pilótát. A 32 katapultálásból 19 automatikusan következett be. Valamennyi sikeres volt.

Elektronika: radar, lézertávmérő, infravörös felderítő készülék az orrban (valószínűleg IRST), bombacélzó.

Fegyverzet: 30 mm-es gépágyú, AA-2 Atoll és AA-8 Aphid légiharc-rakéták, AS-10 levegő-föld rakéta, UV-32-57, FAB-500 500 kg-os bomba, BETAB-250 250 kg-os betonromboló bomba, nem irányított rakéta-konténer, külső függesztésű GSh-23 23 mm-es ikercsövű gépágyú, 600 l-es póttartály.

Típusváltozatok: Jak-36 kísérleti gép, Jak-36MP/Jak-38 sorozatban gyártott vadászgép (Forger*-A), Jak-38U kétüléses oktatógép (Forger*-B), Jak-38M fejlesztett változat.

Műszaki adatok

Gyártó: Jakovlev Tervezőiroda
Hosszúság: 16 m
Fesztáv: 7,5 m
Magasság: 4,4 m
Szárnyfelület: 18,5 m2
Üres tömeg: 7485 kg
Tankolható üzemanyag: 2268 kg
Maximális fegyverterhelés: 2000 kg
Maximális felszállótömeg: 11 700 kg
Hajtómű típusa: Tumanszkij R27-B-300 és RD38 emelő hajtómű
Hajtóművek száma: 1 + 2
Hajtómű teljesítménye: R27: 66,7 kN; RD38: 31,9 kN
Maximális sebesség: 1050 km/h, tengerszinten: 1125 km/h
Szolgálati magassági határ: 12 200 m
Hatótávolság: 500 km
Átrepülési távolság: 670 km
Fegyverfelfüggesztési pontok: 4
Személyzet: 1 fő
Hadrendbe állították: 1975
Bevetették: Afganisztán, 1980
Üzemeltető országok: Szovjetúnió
Ára: ismeretlen
Ismert változatok: Jak-36, Jak-38 (Jak-36MP), Jak-38U, Jak-38M
Hasonló típusok: Harrier, Super Étenard, Jak-141

Fotóalbum
Klikkelj a képekre, hogy teljes méretben lásd! Figyelem, minden kép ugyanabban az ablakban nyílik!

 

Jak-38-asok R-60 (AA-8 Aphid) légiharc-rakétákkal Egymás mellett az előd és az utód: a Jak-38 és a Jak-141 A Forger pilótafülkéje  

* a volt Varsói Szerződés tagországai által gyártott repülőgépeket NATO-kódnevük után is ismerjük, ez a vadászgépeknél F-fel kezdődik.

Vissza a vadászgép-főoldalra