A háború igáslovai. Talán még azok sem nagyon érdeklődnek irántuk, akik érdeklődnek a katonai repülőgépek iránt. Hiszen mindenki először a vadászgépeket akarja látni! Pedig a legsokoldalúbban használt repülőgépek az egész légierőben. Nincsen fegyverzetük, de haderő egy napig sem tudna létezni. Fegyvert, katonát, utánpótlást szállítanak a frontvonalra, speciális alakulatokat, parancsnokokat, állami

vezetőket szállítanak, részt vesznek a mentésben, elszállítják a sebesülteket, sőt még segélycsomagokat is dobálhatnak a polgári lakosságnak a politikusok lelkiismeretének megnyugtatására.

A szállítógépek képességeit a felfegyverzett repülőgépekkel szemben a hatótávolság, a szállítható felszerelés/ember és a sebesség határozza meg. Vannak kisebb, rövid hatótávolságú gépek, amelyeket futárpostára, kisebb szállításokra használnak, mint a és nagyhatótávolságú óriásgépek. Közülük is a legnagyobb az AN-225, amely pedig már a Szovjetúnió felbomlása után készült, tehát nem is a sztálini megalománia terméke. De ott van az amerikai C-5B is, amely szintén igen méretes.

A szállítógépeket sok kevésbé ismert speciális feladatra is használják. A C-130 különféle változatait felhasználhatják nagysebességű desszant dobásához, speciális alakulatok bevetéséhez, vagy éppen kimentéséhez is. De különleges az amerikai elnök különgépe is, a VC-25, amely egy Boeing-747-200 minden létező védőrendszerrel és kommunikációs eszközökkel felszerelt változata.

Egy speciális fajtája a szállítógépeknek a légi üzemanyag-utántöltő repülőgépek, rövidebben a tankergépek. Ezek nélkül a mindenható amerikai hadsereg nem tudna szerte a világon beavatkozni

a politikába, velük viszont szinte korlátlanul meghosszabbodik harcigépei hatótávolsága. Emlékszünk még a Gripen vs. F-16 vitára, ahol komoly érv volt, hogy a Gripen nem tölthető fel a levegőben,

ezért nem mehetünk vele tengerentúli bevetésre. Vannak gépek, például a B-52, vagy az SR-71, amelyek nem is szállhatnak fel nagy üzemanyagterheléssel, ezért mindjárt a felszállás után meg kell tankolni őket.De a Harrier is több fegyvert vihet magával, ha kevesebb üzemanyaggal száll fel a ferde rámpáról. A légtérellenőrző gépeknek is néha 1-2-3 napig a levegőben kell maradniuk, amely szintén csak légi tankolással oldható meg. Az átlagember csak az amerikai KC-135 és KC-10 gépekről tud, pedig a szovjeteknek is megvoltak a tankerei, sőt a britek is készítettek V-bombázóik bázisán tankereket (pl. a Victor K.2).

A szállítógépek sokoldalúságát mutatja, hogy bázisán számtalan más feladatú gépet is ki lehet alakítani, mint légtérellenőrző, felderítő, légi harcálláspont, elektronikus felderítő gépet, sőt földi csapatokat támogató felfegyverzett csatarepülőgépet is.

Pár szó a menüről: az amerikai szállítógépek két sorozatban vannak felsorolva. Az első sorozatban az 1926-tól számozták a gépeket és utolsó tagja a C-141 Starlifter volt, a második a 60-as évektől napjainkig. Ezért ne lepődj meg, ha a C-2 a C-141 után van.